Figyelem, szeretet, gondoskodás, segítség

Nem tudni kinek mi a fontos. Kinek mit jelent a szeretet? Ki hogyan tudja kimutatni vagy ki nem mutatni a szeretetét? Mi a szeretet? Mi a segítség? Hogy figyeljek  a szeretteimre? Hogy törődjek vele? Honnan lehet ezt tudni, ha valaki nem érzi? Aki nem érzi, az lehet, hogy nem is szeret? Mert a szeretettel együtt jár, hogy érzem, mire van szüksége a másiknak. Ha nem érzi, akkor nem szeret, vagy beteg? Vagy csak más? Úgy szeressen, hogy nekem legyen jó? De ha nem érzi, hogy jó? Akkor hiába szeret, mert nekem nem jó, én nem érzem a szeretetét. Legfeljebb tudom. De jó ez nekem? És neki?
Ha mindig csak mondja, hogy szeret, ha mindig csak mondja, hogy velem szeretne lenni, ha mindig mindent csak mond, de a tettek másról árulkodnak, akkor ugye nem szeret?
Ha más dolgok és más emberek fontosabbak, akkor ugye nem szeret?
Ha a saját kis élete, a saját problémái, a saját örömei az elsők mindig, akkor ugye nem szeret?
Vagy azt hiszi, hogy szeret? Vagy nem tudja milyen a szeretet? Nem tudja hogy kell szeretni? Ezt tanuljuk vagy születni kell rá, vagy egyszerűen csak jön...?
Ha elfelejti, hogy találkozni akar velem, ha elfelejti, hogy kettesben akartunk lenni, ha elfelejti, hogy mit beszéltünk, akkor nekem mit kell gondolnom? Tévesen gondolom, hogy nem jelentek számára semmit? Ha mindig az én hívásomat teszi félre...Ha mindig a velem megbeszélt programot mondja le...Ha mindig minden és mindenki sokkal fontosabb, ha engem félre lehet tenni másokért nem egyszer, nem kétszer, nagyon sokszor, akkor.....van még kérdésem?
Csak egy. Mi tartott részemről idáig?
És megvan a válasz is. A figyelem, a szeretet, a segíteni akarás, a szeretet, és újra a szeretet.
Van itt néhány idézet. Elég találóak, de végtelen sok idézetet tehetnék ide. Minek? Kinek? Magamnak?
Igen.

"Szerelem az, amikor csendes nyugalommal csak
átöleled és tudod, az életed is rábíznád. Mikor
biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért,
akármilyen zaklatott vagy mellette megnyugszol.
Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a
kezed... Mikor olyan titkaid is elmondod neki,
amiket még te sem tudtál azelőtt magadról. És ha
reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted,
gyűrötten, kócosan, mégis boldog vagy."

"Szerelem az, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod,
és a szíved a torkodba ugrik, mikor hozzád ér.
Amikor hírtelen mozdulatokkal magadhoz rántod,
hogy érezd, fald, magadhoz láncold. Nem tudsz betelni vele, minden percben csak őt kívánod."

"Amikor olyat is megtennél, amit addig el
sem tudtál volna képzelni.Szerelem az, amikor fuldokolsz a félelemtől, hogy
eltűnhet az életedből, és amikor nem tudsz enni a
szomorúságtól. Amikor a lelked olyan darabokban
van, hogy évek kellenek hozzá, hogy össze tudd
magad szedni. Amikor nem tudsz másra gondolni,
csak Ő jár a fejedben, és hiába bánt, hiába
gyilkol meg, nem tudsz haragudni rá. Mégis
megölelnéd. "