2009. október 19., hétfő

Nagy dolog történt tegnap az életemben. elhatároztam, hogy az aktuális szekrény pakolás közben(hú, de magyartalan, csúnya szó :-( ) az egy egész polcot elfoglaló anyagokat, méterárukat és varrási kellékeket egyszerűen KIDOBOM. Nem könnyű ezt leírni. Persze be kellett látnom, hogy én már a büdös életben varrni nem fogok magamnak semmit sem. Másnak sem. Vannak kiszabott anyagok, szabásminta mellékelve. Vannak elképzelt dolgok, anyaggal együtt, vannak szétbontott, szép anyagok és nekem kedves ruhák szabásából-varrásából megmaradt még használható kincsek. És még mi minden.. Ennek a világnak is vége. Örülök, hogy tudok szabni-varrni, örülök, hogy kihasználtam, és varrtam is. Sok szép dolog született. Nem sok minden lett megörökítve, de talán egy-két régebbi fotón még látszanak blúzok, szoknyák, nadrágok, kosztüm, gyerekruhák, ágyneműhuzatok, függönyök, lámpaernyő, bútorkárpit. Na, és nem akarom elhallgatni, azért voltak nemsikerült, elszabott művek is. Mindezt a jót úgy gondolom, hogy Nagyikámnak köszönhetem, aki hatalmas kitartással, nem múló energiával, gyönyörűen varrt fájó, görcsös, deformálódott ujjaival is, mindig készenlétben, hogyha a családban bárkinek bármire szüksége van, máris ült a géphez, vette elő az ollót, fércet, krétát, az utálatos gombostűket. És itt emlékeznék meg Millikéről, (Witzelsberger Ludmilla!), aki úgy szabott, hogy királynők is megirigyelhették volna pl. az én elsőáldozó ruhámat.
Az alkotás örömét, és a szabás-varrás praktikusságát látva, tapasztalva mentem el a GyES alatt a 70-es évek közepén a Burda szabás-varrás tanfolyamára és sajnos tettem egy olyan lépést, amit elég hamar megbántam. Ez a lépés az volt, hogy a Nagyi által megszokott, szeretett, kiváló régi Singer varrógépét eladattam és vettünk egy Neumann táskavarrógépet. Már nem emlékszem, de azt hiszem, hogy sohasem tudta igazán használni ezt az új, de neki idegen masinát. Én használtam, szerettem, de a mai napig is bánom, hogy rábeszéltem az eladásra.
Egy fotót azért majd megér, ha sor kerül a szelektálásra, hogy mitől is szabadulok meg. És ide fogom mellékelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése