Depresszió

2020.06.22. Agyalok, hogy mitől vagyok depressziós, miért nincs késztetésem, indíttatásom, motivációm, miért vagyok mindig fáradt, miért fáj mindenem.

Azt tudom, hogy nagyon hiányzik a társaság, az emberek, barátok. De nincs.

Céltalanul ébredek sokszor. Persze bőven van mit csinálnom, mert a kert, a lakás, a házkörüli munkák minden napra adnának elfoglaltságot, de más hiányzik.

Ha úgy nézzük, az Albert és az Ernő ilyen szempontból nagyon jó partnerek voltak. Sokat jöttünk-mentünk.

Elhatároztam, hogy hét végéig a bejáratnál és a lakásban lévő rendetlenséget felszámolom. Elkezdtem. Haladtam. Nem annyit, mint szerettem volna, de már ez is eredmény. Sajnos a térdem nem bírja, még széket is vittem ki a garázsba. Most persze a szék útban lesz. Meglátjuk.

Újkrumpli készül, jól néz ki, lehet, hogy kivételesen sikerülni fog.Salátát is csináltam, nehogy este befaljak valami hízlaló dolgot.

Esik az eső, álmos vagyok, de legalább már nem elégedetlen.

És itt a hétfő. Tervek vannak. Eddig jószerivel csak neteztem és telefonáltam. Egyik sem haszontalan. Próbáltam időpontot kérni a neuropszichiáterhez, de még mindig nem rendel. Próbálkozzak július közepén. Hurrá.

Újra és újra bejelentem a járdán álldogáló többtonnás konténerszállítót, darus autót, kamiont. Nem sok sikerrel, de nem adom fel. És az illegális szemétkidobókat is. Mit csináljak, utálom az ilyesmit.

Próbálkozom a felesleges, de még használható dolgok értékesítésével, pl. medencetakaró, íjszelep, kismegszakító, stb.

2020.06.23. Ma voltam családállításon. Az előrejelzett 1-1,5 óra helyett 3 órát voltam ott, elfáradtam, de azonnal folytatnám, mert olyan érdekes volt. Mi az, amit érzek? Egy feldobott állapot, hogy valami új információ, valami új összefüggésre derült fény az életemben. És megszünt bennem egy kis hiányérzet, valahogy teljesebbnek érzem magam. az a melegség, amit éreztem, amikor a három párnára néztem, az kimondhatatlan. Akkor éreztem magam teljesnek.

Kicsit elkeseredtem, mert írtam Elemérre, hogy szeretnék vele beszélni, de lehet, hogy már megint olyan kapcsolatban él, hogy képtelen velem telefonon beszélgetni. Most is terel, félrebeszél. Hogy ma nem tud hívni, majd holnap, stb. Megírtam, hogy csak egy találkozásra szeretnék időpontot egyeztetni vele, de erre is azt írta, hogy majd megbeszéljük. De hogy beszéljük meg, ha nem lehet beszélni vele. Semmit sem változott. Kiváncsi vagyok, hogy alakul. Én nem keresem mégegyszer.

2020.06.28. Pénteken felhívott, fogunk találkozni. De hiszem, ha látom.... Enikő rengeteget segített, de igazából nem tud magával mit kezdeni, nem szokott hozzá, hogy egyedül játsszon. azért jó volt, hogy itt volt. sokat dumál, de nagyon kis hebrencs széllelbélelt. A tegnapi bográcsozás jól sikerült. Én nem bírtam a meleget, és a húgomat. Kár, hogy ennyire idegesít. A vörösboros marhapörkölt tökéletesre sikerült.

2020.06.30. Ma nyugis napom van, lesz. Kávé, reggeli, recept iratás, egy-két e-mail, kis pakolgatás. Nagy elhatározás, szőnyegtisztítás lesz, aztán átállok nyári üzemmódra, ha megszáradt feltekerem, leviszem a pincébe őszig. Főznöm nem kell, van nagyon jól sikerült gyümölcsleves, és megmaradt a pénteki rendelt kajám, és van még marhapörkölt a szombati bográcsozásból. Szóval kajával el vagyok látva.

2020.07.02. Ma voltam vérvételen. Alig találta meg a vénám, de csak egyszer szúrt. Sokszor elállt, megmozgatta a tűt. Na, ez nem kellemes. Pedig rengeteget ittam tegnap.

A mai napom eddig azzal telt, hogy bogarásztam a neten. Hévíz időpontfoglalás, betegelőjegyzés, parkolókeresés, programok, stb.

2020.07.05. Pénteken voltam dr.Pataki Ilonánál. Neuropszichiáter. Kaptam egy házi feladatot. Miben vagyok jó, mit tudok jól csinálni. Őszintén? Eddig semmi sem jutott eszembe a főzésen, evésen kívül. Minden, amiben jó voltam, odalett. Tegnap füvet nyírtam, nagyon kipurcantam. Pedig időben kimentem, de még így is nagyon meleg volt. Pár paradicsomot megkötöztem, egy szőlőt is. Napok óta nem voltam kint, de lehet, hogy egy hete. Nem volt kedvem. Sajnos meglátszik. Ezen erősen el kell gondolkozni, mert, ha nem ügyködök minden nap, akkor úgy összejön minden, hogy akkor meg beleszakadok és nem érek a végére. Szóval vagy csinálom, vagy nem kéne konyhakert. De az meg olyan jó, mikor valami megterem, kimegyek, leszedem, megeszem. Uborkasalatát csináltam három saját uborkából. A régi, isteni finom uborkasaláta íze volt. Nahát.....

2020.07.06. Hétfő. Utazok Hévízre. Tele vagyok bizonytalansággal, de úgy érzem, hogy jó lesz. Szükségem van a kikapcsolódásra, a vízre, az úszásra.

2021.10.06. Átfutva a fentieket, elkeserítő a helyzet. Mi változott? Hát semmi, azaz jobb nem lett, csak rosszabb. Olyan, mintha egy másik bolygón élnék. Az emberek gonoszak, rosszindulatúak, frusztráltak. Mindent félremagyaráznak, félreértenek, de legfőképpen egy céljuk van, beletörölni a lábukat másba. Miért is?

- Boti kérte, hogy kössek neki kardigánt. Egyezett az elképzelésünk, már csak a szint, mintát, fazont kellett egyeztetni, ami nagy nehezen sikerült. Igen nehéz úgy, hogy nem tudunk beszélni, nem tudok neki mutatni dolgokat, csak akkor, ha itt van. Amikor ezen túllendültünk, kerestem fonalat, fazont. Csak mosógépben mosható, esetleg szárítógépben szárítható fonal jöhet szóba, így behatároltak a lehetőségeim. Egy fonalwebáruháztól kértem segítséget, semmitmondó válaszokat adott, de foglalkozott legalább velem, ezért tőle rendeltem meg a fonalat és a mintát, pedig nem volt olcsó. Elég gagyi mintát küldött, de nincs előttem akadály, mindent megoldok. Később kérte e-mailben a véleményemet a mintáról. Sajnos még nem tartottam ott, hogy véleményt írjak, dem ár találtam hibát, azt megírtam. Reakció nem érkezett. Nem baj. Eljutottam oda, hogy konkrét kérdésem merült fel, és további hibákat is találtam. Újabb e-mail ment. Válasz erre sem érkezett. Majd a Facebook csoport előnyeit kihasználva küldtem üzenetet, amire szintén nem érkeztt válasz, de kétnap múlva felkerült egy dörgedelem, hogy mindenki hagyja őt békén, ne küldözgessünk privát üzeneteket neki. Erre visszaírtam, hogy mégis, akkor hogy lehet elérni, hogy válaszoljon. Nem részletezem tovább, sértődött válaszok, vagdalkozások, gúnyos megjegyzések, kioktatások, stb., stb. Háromszor válaszoltam, majd lezártam magamban. A tanulságot levontam. Tudom, még fogok egy ideig pörögni ezen, de azt is tudom, hogy nem fogok vásárolni onnan.

Murhpy törvénye, avagy ami el tud romolni, az el is fog.....

 Bár valami horoszkóp féle azt mondta, hogy júliustól rámragyog a boldogság, a szerencse és minden pozitív dolog, de nagyon nem érzékelem, akárhogy is próbálom meglátni a történésekben. Hacsak nem az a pozitív, hogy bírom fizikailag és energiával. 

Azért jobb, hogy most nincs itt senki, mert örülök, hogy nem kell senkit sem elviselnem, alkalmazkodnom, jópofiznom, irányítanom, kigondolni, hogy mi hogy legyen,......

Már nem tudom hol, mivel kezdődött, ezért csak úgy emlékezetből (hehehe) írom.

- zuhanyajtó végleg megadta magát. Oké, 16 éves, mit várunk tőle, veszek másikat, ugyanilyet, mert ezt szerettem, jó konstrukció, stb. Naná, hogy ilyet nem gyártanak. Hasonló van. Legyen az. Naná, hogy olyan a méret, ami sehol sincs, vagy a 2 cm miatt jóval drágább. Rákérdezek, hogy a meglévő toldó elem használható-e. azt mondják igen. Kijön a szerelő, naná, hogy nem használható a toldóelem. Telefonálgatások. Végül szerelő el, majd jön, ha lesz toldóelem. Én is telefonálgatok, ígérgetések, végre kiszállítják több hét várakozás után a toldóelemet. Szerelő jön, naná, hogy nem toldóelemet küldtek. Telefonálgatások. Szerelő el. Majd jön, ha születik megoldás. Telefonálgatok, újra és őjra el kell darálni a történetet, szerencsére már betanultam a legrövidebb verziót, tudom a kulcsszavakat. 1 hét után felcsillan a remény, kicserélnek mindent. Eltelik egy újabb hét. Telefonálgatások, sokszor leráznak. Még egy hét eltelik, és az újabb történet elmesélés után megvilágosodik a kereskedő, hát itt van az új zuhanyajtó, holnap szállítják.  A történet itt tart, és remélem, hogy nem lesz több naná, hanem csak annyi, hogy kiszállítottták, beszerelték és szép és jó minden. Mert legyünk pozitívak :)

U.i.: a kiszállítás megtörtént :) 

U.i.2. A beszerzés is megtörtént. "Alig" 1,5 hónapot kellett csak nyűglödni.

- napellenző nap- és szélérzékelő automatika, mert ugye semmi sem örök, megszűnt automatika lenni. Szerelő, aki beszerelte, most kijön, ő még ilyet nem látott. Mondom, hogy látott, mert ő szerelte be. Mondja, hogy bizony nem. Erre előveszem a kütyü dobozát, rajta az ő írása a nevével, telefonszámával. Jééé, akkor tényleg ő szerelte be? Na ezen túl vagyunk. Létra, csavarhúzó, töprengés, kiköt, beköt, olvasgatja a jól megőrzött használati utasítást, majd megállapítja, hogy cserélni kell. Ő utánanéz, felhív, hogy mennyiért. Hívjam ekkor és ekkor. Hívom, nem veszi fel, hívom máskor,nem veszi fel, harmadik hívásra jön egy sms- nyaralok, elfelejtettem. Válasz sms: jó nyaralást, mikor hívjam. Válasz nincs. Hívom egy hét múlva, nem veszi fel, hívom mégegyszer, jön egy sms, még nem tudok semmit, hívjon csütörtökön. Vérnyomásom biztosan veri a 200-at. Kezdem megérteni az alkoholistákat. Jön a csütörtök. Persze már stresszelek, hogy mi lesz. Hívom, felveszi!!! És van infó. Lehet kapni, jó drága, szereléssel 57000. Megvegye?  Már bármire igent mondtam volna,  kértem, hogy vegye meg. Érdeklődésemre, hogy mikor szereli, azt mondta, hogy most ki sem látszanak a munkából, de fog jelentkezni. Visszakérdezek, hogy tényleg fog-e jelentkezni, de határozott igen a válasz. Eltelt két hónap, jött az ősz, majd a tél, jöttek a vírusok, majd újabb tavasz. Rátelefonálok. Ő, hát éppen hívni akartam! Ő, hát milyen érdekes - mondom. Jön a jövő héten, és felszereli. Jövő héten nem jön, mert minden nap esik az eső, szélvihar van, mondja, hogy majd, ha eláll az eső. az eső eláll egy hónap múlva, jön a kánikula. Telefonálgatunk, mondja, hogy jön, de várjuk meg, amíg 30 fok körül lesz. ezt mondjuk megértem. végülis az ő pénze áll a kütyüben egy éve. És amikor már sem az e4ső nem esik, sem a hőmérséklet nem haladja meg a 30 fokot, és cigánygyerekek sem potyognak, sikerül időpontot egyeztetni. Kijön, végtelenül rendes, udvarias, figyelmes, bár még mindig nem hiszi, hogy ő szerelte, majd mégis megvilágosodik, hogy és tényleg, anno ebből néhány darabot szereltek fel az egyik évben, de sem előtte, sem utána. Még jó, hogy volt raktáron. És felszereli, beállítja, működik. Hát a jó munkához idő kell.

- zsalúzia, alias lamellás árnyékoló, de hívhatjuk külső reluxának is. Kedves régi ismerős cége szerelte. 15-16 éve. Jó döntés volt a részemről. ( Akkoriban szinte csak jó döntéseket hoztam.) Nagyon szeretem, egyiket-másikat naponta használom, leengedem, felhúzom, forgatom, a többit is használom, de tavasszal leengedem, őszig lent marad, csak a lamellákat forgatom. Függetlenül a használattól egyik elromlott, pont, amit ritkán használok. Nem panaszkodhatok, azért 8-10 évet az is kibírt. Hívom a kedves ismerős cégét, hogy hát ez és ez történt. Mondják, hogy ez már nem garanciális. Persze, hogy nem, tudom én is, válaszoltam, de hát ők szerelték, tőlük vettem, számomra nyilvánvaló, hogy őket keresem meg a javítással is. Hát nekik erre nincs idejük. Na jó, de akkor kit keressek? Azt ők nem tudják. Még próbálkozok egyszer-kétszer, hátha sikerül meggyőzni a cseppet sem segítőkész kolleganőt. Leteszem. Eszembe jut, hogy volt ott egy tényleg kedves, segítőkész munkatárs, aki szerencsére ismerősöm a fb-on, egy próbát megér, ráírok. És válaszol is. Ő már eljött attól a cégtől, és pont az ilyenek miatt, mert neki kellett mindig hárítania az ideges egykori vevők haragját. Kérdezem, mit javasol, de nem tud segíteni. Mindegy, egy infóval több, de ettől még nem javul meg a zsalúzia. Gondolkozz Dóra, hát kell megoldásnak lenni. Felhívom a kedves régi ismerős cégtulajdonost, harmadjára felveszi. Éppen vitorlázik...eldarálom neki a bánatomat, ő is mondja, hogy nincs idejük, csak arra van embere, hogy az új megrendeléseket felszereljék.Mondom Péter, ne máár, most mit csináljak, na hagyj a szarban. ez nektek egy fél óra maximum,nem ingyen kérem, stb. Jó, majd keresnek, de az nem mostanában lesz. Naná, hogy nem keresnek. Próbálom én, de naná, hogy senki sem veszi fel. Naná, hogy látják a számomat, biztosan valamilyen fekete listára tettek :( Aztán egyszer csak valaki, biztosan véletlenül, mégiscsak felveszi. újra elmondom a hibát, és azt is, hogy én már Péterrel ezt megbeszéltem, és úgy látszik ez volt a jelszó, egyeztetünk egy időpontot, amikor kijönnek és megcsinálják. És ki is jöttek és meg is csinálták. Negyed óra volt. A létra be- és kicipelésével, cigarettázással, a sok munka szidásával együtt. Megértően mosolygok, bármire képes lennék, csak javítsák már meg. Minden jó, ha a vége jó. Nade......2 év múlva. Naná, hogy mégegyszer elromlik. Naná, hogy ugyanaz. De most más a hibája. Nézegetem, mozgatgatom, bűvölöm, hátha megjavul magától, vagy esetleg felfedezem a hiba okát, és én is meg tudom javítani, de nem járok sikerrel. Levideózom, hogy rángat, akad, csikorog, stb. Felhívom a régi kedves ismerős, Péter cégét, és elmondom, hogy mi a jelenség, és máris küldöm a videót is róla, és mondom, hogy korábban én Péterrel megbeszéltem, hogy nekem megjavítják. Hát majdnem elküldött melegebb éghajlatra, ők nem javítanak. És akkor mit csináljak? Vegyek újat? Újra hívom Pétert, néhány nap után felveszi, elmesélem, válaszol, tudod, hogy nem javítunk. Tudom, de mit csináljak. Hát keress egy szerelőt, aki megjavítja............,de annyit tudok segíteni, hogy valószinűleg a kábel kuplung a hibás. Vedd meg az alkatrészt, és valaki beteszi neked. Hát gondoltam, hogy én szívesen betenném neki, de nem a kábelkuplungot, az biztos. 😡 És mégis hol vegyem meg? Azt nem tudja, de akkoriban két nagykertől vették az árnyékolókat. Megmondja mind a kettőnek a nevét, és ezzel ki is merül a segítőkészsége. Gyorsan elköszön és leteszi. A lehetőségekhez képest boldogan és nagy reményekkel rákattanok a netre. Párhuzamosan keresek szerelőt és a gyártókat, nagykert. Több napi keresgélés után találok mindkettőt. A szerelő kijön, próbál egy ideiglenes megoldást kitalálni, hogy legalább leengedve el lehessen forgatni. Természetesen nyár van és közel 40 fok, enélkül nem lehetne megmaradni a lakásban.

- 2021.07.21. Persze, hogy egyéves szervíz is kell az autónak. Nagy humbug az egész, olajcsere, olajszűrő, Van ilyen egy dízel autóban? Mindegy is. Valamiért ott kell hagyni a tizedet :( Negyenezer várhatóan.) Hát valamit érezhettem, mert mégsem annyi lett. Nem az ismerős munkafelvevő volt ott, de hát ez majdnem mindegy gondoltam. aztán amikor a fizetésre került volna a sor, közli a jóember, hogy 65ezer forint. Majdnem lehidaltam. Legalábbis gondolatban. Mondom, hogy nem erről volt szó, de ő erősködik, hogy márpedig ennyi. Aztán gondol egyet, látván, hogy nem érint jól a dolog, mondja, hogy levesz belőle ezt meg azt, és csökken az összeg. Mi a vége? 58ezer. Hát ez sem negyven, de hajthatatlan. Most akkor még én legyek hálás? De hát itt hálásnak szokás lenni. Próbálok odadugni neki egy ezrest, de nem fogadja el. Körülnézek, hát igen, tele van kamerával a helyiség. Nem bánkódom, nekem is jól jön az az ezres.

- 2021.08.26. Úgy érzem, hogy ez lesz a legterjedelmesebb bejegyzésem, mert szinte napi szinten ér újabb és őjabb meglepetés, amit az elromlott, tönkrement tárgyak okoznak. Ma locsolás közben egy hatalmas csattanás, és megszűnik a slaugból folyni a víz. Rángatom, mert azt gondoltam, hogy megint megtört valahol, szidom, hogy ilyan sz@rokat gyártanak, de aztán hamar rájövök, hogy szó sincs tekeredésről, megtörésről. A gépházban van már megint valami. És igen, ahogy közeledek, hallom, hogy zubog a víz, aztán ahogy még közelebb érek, látom, hogy a kis nyílásokon át ömlik ki a víz a gépházból. Azonnal áramtalanítok, de kiderül, hogy a kapcsoló nem kapcsolja a gépeket, úgyhogy vezérlődoboz kinyit, ciszterna szivattyú kikapcs. Azt már mondanom sem kell, hogy közben eszeveszetten zabálnak a szúnyogok.....Kit lehetne még szidni, hát Jocyt, aki szerelte, gondoltam is, hogy olyan trehányul dobálja az alkatrészeket, szerszámokat, anyagokat, hogy biztosan ő csinált valami galibát, valami hanyagság történhetett, de nem..... A vízszűrő búrája, egy vastag műanyag harang a földön. Ő, hát hogy a fenébe tud ez letekeredni, biztosan nem jól tekertem vissza, de aztán eszembe jut, hogy ezt még Gábor tekerte vissza a tisztítás után ősszel. Hát akkor ő a ludas. De ahogy visszatekerném, nem engedi, sőt, fel is karcolja a kezem. Hát ez nem letekeredett, hanem eltört a menetnél. Ledöbbenek, mert ilyen vastag műanyag alkatrész nem törik csak úgy el, ez iszonyatosan nagy feszítést kaphatott, vagy ütést, nem tudom. Keresgélek a neten, de sikertelenül, írok Jocynak. Nem küld el a fenébe, azt mondta, megnézi, hogy hol lehet kapni, vagy van-e neki. Aztán rátalálok, hogy az OBI-ban van egy ugyanilyennek látszó tárgy. A lényeg a lényeg... késő délutánra sikerült megvennem, és 10 perce, sikerült feltekernem a meglévő menetre az új búrát az új szűrővel. Természetesen újabb szúnyogcsípések árán.

Kell még egy szó mielőtt mennél....

 

(2021.05.10.) Ez itt apukám sálja. Ritka ronda darab. Sohasem tetszett. Emlékszem, hogy én még egészen kicsi voltam, na arra azért már mégsem emlékszem, hogy mennyire kicsi, talán óvodás lehettem. Volt egy iszonyatosan merev és nehéz bőrkabátja. Olyan sötétbarnás. Hosszú. Öve is volt. Bőrszaga is volt. (Ha a kezembe kerül erről egy fotó, biztosan ide fogom feltenni.)  És ezt a sálat hordta. Már akkor sem tetszett, és ez a sál végigkísérte az életét, és nem bírtam megszeretni, de amikor a dolgait pakoltuk, osztottuk, selejteztük, ezt eltettem. Valahogy ez volt az a darab, ami mindig is emlékeztet rá. Persze még nagyon-nagyon sok minden, de nem annyira tárgyak, hanem érzések, emlékek. Úgy gondolom, hogy ő egy nagyon jó ember volt sok kis hibával. Ezekből a hibákból örököltem bőven, mert ahogy telnek az éveim, sorra fedezem fel őket magamban is. De azt is tudom, hogy a nagyságából is adott nekem. Elég szerénytelenül hangzik, de legalább őszinte vagyok :) Még sosem fogalmaztam meg, de úgy gondolom, úgy érzem, hogy az ő élete másképpen alakult, mint ahogy az neki járt volna. Vagyis, nem azt az életet élte, amit szeretett volna, amiben ő ki tudott volna teljesedni. Ő tényleg szárnyalt volna, sólyom módjára, mint ahogyan a temetésén elhangzott dal a Honfoglalásból megénekelte; szállj, szállj, sólyom szárnyán, három hegyen át..... de visszahúzták a kötelékek, amiket tiszteletben tartott. Mik voltak ezek? Erről majd később.

A később az most van, vagyis 2023.03.08. persze lesz még később is :) Ami visszahúzta, azbból az egyik a felesége volt, vagyis az anyám.  Nagyon nem jól hangzik. Azt nem tudom, hogy a visszahúzáson kívül felemelte-e, persze meglehet, főleg a kapcsolatuk elején, de én már nem a felemelést, a támogatást nem láttam, hanem csak a kötöttségeket. Emlékszem én mindig dühös voltam anyámra. Többek között azért, mert nem volt hajlandó megoperáltatni a csípőjét, és az egyre rosszabbodó állapota miatt apám az ápolója lett. Soha nem látszott rajta, hogy kényszerből csinálja, sőt inkább úgy éltük meg, hogy szeretetből és boldogan, de én mégis úgy éreztem, hogy az élete egy börtön.